Extrém sportok 30 évesen? Naná!
- Cinti
- márc. 18.
- 2 perc olvasás
Normális vagy? Már megint nem bírsz magaddal! Ezzel a fizikummal? Én biztos nem csinálnám! Ezek a leggyakoribb megjegyzések, amiket kapok, ha elmesélem, miket szoktam hirtelen ötlettől vezérelve kipróbálni, sokszor a világ másik végén. Az intro ellenére ez nem a vicces balesetek története lesz. Eddig mindegyik próbálkozásom bevált és meglepő sikerrel zártam őket annak dacára, hogy a reflexeim egy lajháréval vetekednek. Háttérinformációként azt érdemes tudni rólam, hogy nem igazán voltam a sportok szerelmese és a mai napig nekem tud jönni néha az ajtófélfa vagy az ágy sarka.
Az egész a 20-as éveim előtt kezdődött, amikor egy egyiptomi úton lehetőségem volt intro merüléssel megcsodálni a Vörös-tenger szépségeit és ízelítőt kapni a búvárkodásból. Vacilláltam, hogy biztos jó ötlet-e, olyan misztikusan különleges dolognak tűnt, de az első pillanattól kezdve a szerelmese lettem és a többi már történelem.

Az igazi kalandvágy a 30-as éveimhez közeledve kapott el. Néhány éve kitalálta Ádi, hogy tanuljunk meg snowboardozni (én, aki 25 fok alatt fázik). Ezt kétkedve fogadtam, tartottam a kudarctól, de az ő lelkesedése vitt tovább. Zakopanéba mentünk, ahol a GoSki-nek köszönhetően egy szuper tanárunk is lett ehhez, Greg. Idén 4. éve róttuk vele a pályákat februárban. Ha hasonlóban gondolkodsz, jó szívvel tudom ajánlani őt és a GoSki csapatát. Balin egy vadvízi evezős élményben volt részünk. Egy folyóhoz vittek minket, ahol a lefele vezető meredek lépcsős ösvény már önmagában is extrém sportnak számított. Az eső hamar el kezdett esni és akkor még nem gondoltuk, hogy ennek hála igazi élmény lesz. Már-már Bear Gryllsnek éreztem magam néhány sziklás szakaszon, életere szóló emlék lett.

Az Azori-szigeteken a canyoningot próbáltuk ki, amiről addig még nem is hallottam. Egy sziklás ösvényen mentünk a csoportunkkal, vízeséseken ereszkedtünk le, persze megfelelő felszereléssel, és sziklákról hideg tavakba ugráltunk. Végtelenül felszabadító és természetközeli érzés volt. A legemlékezetesebb élmények között van egy vízisíelős kaland Mauritiusról. A szállodában volt arra lehetőség, hogy kipróbáljam. Ugyan vacilláltam pár napot, mondván elég drága lehet ott a fogorvos, de a bátorítás hatására csak nem hagytam annyiban. Percekig ecsetelték hogy tartsam a lábam, a kezem, kapaszkodjak, nem lesz könnyű, és ha elesek, majd felvesz a csónak stb. Nem tudom, hogy ki lepődött meg jobban, én, vagy a csónakban ülők, de első nekifutásra 57 másodpercen keresztül vízisíeltem. Azt gondolom, inkább a kezdők szerencséje volt ez. Ahogyan mondani szokták, a csúcson kell abbahagyni, így azóta sem próbáltam, de a jövő bármit hozhat.
Mindent összevetve az a tapasztalatom, hogy sosem késő semmibe belefogni és nem szabad nemet mondani a kalandokra. Az utazások különösen jó lehetőségeket szoktak erre biztosítani, hiszen minden helyen a legváltozatosabb programokkal igyekeznek elcsábítani az utazókat. A legjobb az egészben az, hogy annyi önbizalmat adott, hogy sokkal kevesebb félelemmel futok neki még több újdonságnak. Ha mégsem sikerülne, vagy nem lesz a kedvencem valami, mit veszítettem azzal, hogy kipróbáltam? Semmit. Sőt, inkább nyertem egy új élményt. Nem gondolom, hogy nagy extrém sportoló leszek, de a snowboard és a búvárkodás biztosan örök szerelem lesz. Te se add fel és csak vágj bele!

Mi tart vissza attól, hogy kipróbálj valami újat?
😨 A kudarc vagy a sérülés lehetősége
💰 Túl drága
⏳ Nincs rá időm
🙅 Semmi – én csak belevágok!
You can vote for more than one answer.
Köszi, hogy elvolvastad! Te próbáltál már hasonlóan izgalmas, vagy számodra hajmeresztő dolgokat? Írd meg a tapasztalataidat kommentben! Ha tetszett a cikk, megköszönöm, ha jelzed a ❤️-re kattintva és ha megosztod másokkal is.
Comments